Sokat tanakodtam, míg végül a hazaút mellett tettem le végső voksom. Nem bírom a monoton esőcseppek kopogását (álmosít), a szűk 4 fal hatalmas súlyát, s a csendet, mely szobámat kitölti. Még a szomszédok is összebeszéltek ellenem: semmi veszekedés, örömújjongás, vad kacaj, nem karcol kutyaköröm felettem parkettát....Összeesküvés!!!
Eme zord magány nem nekem való!
Irány a busz,megyek HAZA!